Kréta színe-java

A délnyugati partvidékén vannak Kréta legszebb strandjai, ahova eljuthatunk autóval, de ha kihagynánk a kanyargós hegyi utakat, hajóval is átugorhatunk egyik csodálatos strandról a másikra. Májustól szeptemberig a helyi halászok kis hajókat üzemeltetnek, amelyek megállnak a strandoknál, köztük a kihagyhatatlan a Hora Sfakion, az Agia Roumeli, a Paleohora és az Elafonisi strandoknál is.

A XX. század első felében a leprában szenvedő görögöket karanténba küldték a Kréta keleti partjainál fekvő Spinalonga szigetére. A körülmények évtizedeken át szörnyűek voltak. Csak az 1930-as évek végétől kezdődően, egészen a kolónia 1957-es bezárásáig, kezelték az embereket némi méltósággal. Mára turistalátványosság lett, amelyet Victoria Hislop A sziget című bestsellere tett híressé.

Chaniában a legjobb szakácsok főzi a legjobb ételeket Görögország legjobb alapanyagaiból. Ezt a várost ajánlják a krétaiak, ha étkezésről van szó. Fontos tudni, hogy a minőség közvetlenül összefügg a víztől való távolsággal, vagyis minél messzebb megyünk a part menti turistalátványosságoktól, annál jobb lesz a konyha. Megéri a séta!

Kréta fővárosa hemzseg a diákoktól, akik véget nem érővé teszik az éjszakai életet. A kávézók nappal a másnaposokat szolgálják ki, este pedig a bárokban pörögnek fel a dolgok. A bulik hajnali 1 óra után indulnak be, és hajnalig tartanak. Iraklio (Heraklion)a legjobb DJ-k körében is kedvelt bulihelyszín. A menő helyeket a Koraï negyedben, az El Greco park környékén és a kikötő nyugati végén találjuk.

Rethymno Fortezzájáról csodálatos kilátás tárul elénk. A hatalmas erődítményt, a XVI. században építettek, hogy megvédje a kikötőt a fosztogató kalózoktól. A velencei kikötő mellett fekvő óváros utcáinak kusza labirintusa is egészen különleges élményeket tartogat. Bár a város elég kicsi ahhoz, hogy ne tévedjünk el túlságosan, az utcáit járva mégis elnyel a múlt mágikus varázsa.

Az egymástól mindössze 3 méter távolságra lévő meredek sziklafalak egyike a Görögország egyik legnépszerűbb természeti látványossága, a Samaria-szurdokon keresztül a tengerig vezető 18 kilométeres túra különlegese élményeket tartogat. Ha igazán szerencsések vagyunk, megpillanthatunk egy kri-krit, a Krétán őshonos, egyre ritkább kecskefaj egyik egyedét is. 

Ahol egykor 20 000 kő-, acél- és vászonszélmalom forgott, ma is mintegy 5000 végzi a dolgát. A hatalmas Lasithi-fennsíkon zöld mezők ölelik körbe a körte-, mandula-, alma-, olajfa-, cseresznye- és egyéb gyümölcsösöket. Az ültetvényeket a gondos gazdák gondozzák, akik még mindig masszív, hagyományos kőházaikból indulnak a földjeikre a keskeny utakon. A termékeny vidék kiváló kerékpáros túrahelyszín.

A Holtak völgye (a szurdok másik neve), a kanyon falában lévő barlangokban található ősi minószi temetkezési helyekről kapta hátborzongató nevét. A völgyben való navigálásra 2,5 km és 4 km közötti túraútvonalak között választhatunk.

Myrthiosból tiszta napokon láthatjuk is a szomszédos kontinenst, amely 300 km-re délnyugatra terül el a Líbiai-tenger másik oldalán. Az Instagram-ra illő falu magasan egy sziklafal tetején épült Plakias városa fölött.

A Knósszosz-palotában belekóstolhatunk a 4000 évvel ezelőtti elődök mindennapjaiba. Megcsodálhatjuk a korabeli művészet legjelesebb alkotásait, miközben gondolatban visszarepülhetünk az ókori görög mitológia születésének idejébe. A palota felfedezése után a bejáratnál érdemes egy rövid pihenőt tartani, és egy pohár frissen préselt narancslével a kezünkben, az árnyas fák alatt felidézni az ókorról tanultakat. Ne csodálkozzunk, ha a személyzet magyarul (is) köszönt majd.

A XIX. század során, az oszmánok által épített iskolában kapott helyet ierapetriai Régészeti Múzeum, ami elsőre úgy tűnhet, hogy csak egy újabb poros, faragott kövek és agyagszilánkok gyűjteményét rejti. Egészen addig, amíg meg nem látjuk Persphone istennő csodálatos szobrát. És ez még csak a kezdete a meglepetéseknek! A múzeum megér egy délelőttöt!